“Bárminek az ismerete, mivel minden okkal történik, csak akkor szerezhető meg
vagy válik teljessé, ha az okát megismertük. Ezért az orvoslásban kötelességünk
tudni a betegség és egészség okát” (Avicenna 973-1037)
Funkcionális Medicina : Újabb Flancos Divat, Avagy Most Szabadítjuk Fel Az
Orvoslás Művészetét?
Chris Kresser, a Kresser Institut vezetője,( az egyik legjelentősebb Funkcionális
Medicina Klinika Amerikában), így ír évekkel ezelőtti, kezelhetetlennek diagnosztizált
betegségéből való kigyógyulásának jelentéséről, ahogyan ő megélte és megéli
annak szerepét az életében:
“..Az Élet titokzatos módon működik. Krónikus betegségemből adódó kihívásaim és
megpróbáltatásaim nélkül soha nem léptem volna erre (funkcionális medicina) az
útra és nem tartanék ott, ahol most tartok. Így tanultam meg, hogy az akadály az
utamon valójában maga az Utam.”
Kétségtelen, mindannyiunk életében történhetnek és történnek megrázó események,
betegségek, munkahelyi és magánéleti gondok, nem igen tudjuk megakadályozni
ezeket. Azonban a lényeges különbség itt az, hogy hogyan válaszolunk ezekre a
dolgokra?
Hogyan válaszol a beteg a betegség kihívására és hogyan tervezi meg orvosa a
kezelését?
A Magazin szeptemberi számában egy madártávlati képet mutattam be arról, hogy
mik a Funkcionális Medicina alapelvei és milyen, mondhatni kényszerítő erők
hatására indult útjára az orvosi gondolkodás ezen formája 1990-ben, Amerikában
Susan és Jeffrey Bland jóvoltából.
Írtam a gazdaságilag fejlett országok állami egészségügyi rendszereinek csődszélén
billegéséről, amit nagyrészt a krónikus betegségek ellátásából eredő költségek
okoznak. Ráadásul többségük megelőzhető lenne, mint például a cukorbetegség,
magas vérnyomás betegség, számos autoimmun betegség, amennyiben a
tünetelnyomó, hosszú távon méregdrága, „gyorsbüfés” megoldás helyett a betegség
okát kikutató és azt célzó orvoslást gyakoroljuk.
Egy másik, nem elhanyagolható lényeges oka annak, amiért és ahogyan az orvosi-
terápiás gondolkodás, lassan de biztosan elkezdett kitörni, a még ma is túlnyomóan
jellemző szemellenzős állapotból, az a megbetegedett orvosok saját vagy
megbetegedett hozzátartozóik gyógyíthatatlannak diagnosztizált betegségei, amik
erőteljes, elszánt módon dacos szembeszállásra késztették az érintett orvosokat.
Saját vagy szeretteik meggyógyítása vagy pusztán mellékhatásoktól mentesebb
támogatása érdekében ébredtek a kutató, kétkedni, kérdezni bátor erők, fogtak
össze saját egészségük visszaszerzéséért egyetemi kutatók, háziorvosok,
dietetikusok, kriopraktorok és még sorolhatnám a rész szakmákat vég nélkül.
A sarokköve az egész induló folyamatnak a továbbgondolkodás képessége, az
addig ismert és gyakran olyan nyilvánvalóan hatástalan kezelési irányvonalaktól való
eltérés és a pontos, tudományos alapokon folyó rendszer-biológiai kutatások
egysége volt és ma is az. Még nem telt el egy emberöltő sem, amióta a Funkcionális
Medicina nyitogatni kezdte a pókhálós tankönyveket, új fejezetet írva az orvoslás
évezredes történelmébe, de már számos egyetem tanítja a szemléletét, számtalan
neves egyetemi kutató vonódik be a kutatásfejlesztésbe, felismerve, hogy ez a
szemlélet az orvoslás kiútja a krónikus betegségek kezelésének jelenleg középkori
állapotából. Elnézést kérek a középkor felfedezőitől, akik például az órát, homokórát,
szemüveget és sok más mai hasznos tárgyat alkottak meg akkoriban.
Ebben a cikkben részletesebben leírom a lenti pontokban felsorolt alappilléreket,
amiken a betegség okának feltérképezése nyugszik.
Mit jelent és hogyan vizsgáljuk az asszimilációs működést?
A bélrendszer funkcionális vizsgálatát, az emésztés, a felszívás, a bélbaktériumok
működésének laboratóriumi vizsgálatát, a légzőrendszer, bőr működésének
megítélését kell elvégeznünk ebben a fázisban. Fontos észben tartani, hogy a jól
záró bélrendszer egy majd 300 négyzetméter felületű csővezeték, a szájunktól
a végbelünkig azzal a legfőbb feladattal, hogy ellenőrizzen és kiszűrjön. Bár a
testünkön belül fut, de amíg ebben tartózkodik valami, az számunkra KÍVÜL van A
felszívás során kerül BE a sejtjeinkbe, a véráramba. Így itt dől el, mi
kerülhet be a testünkbe és mi nem.
Légutaink ennél jelentősen kisebbek, nagyjából 100 négyzetméternyi ellenőrző
felületről van szó, míg a bőrfelület ennél is kisebb, nagyjából 1.5-1.8 négyzetméter.
Mindhárom felület résztvesz a védelmünkben, feladataik ezentúl nagyon
különbözőek de abban közös a szerepük, hogy fizikai, biológiailag aktív
határfelületet képeznek a fizikai Én és a Világ közt.
A bélrendszernek, az ott megtelepedett bélflórának ez ideig megismert kulcsfeladatai az
emésztés, felszívás, a méreganyagok eltávolítása, közömbösítése, védő hatású anyagok
képzése, immunológiai védekezés. A bélflóra szerepet játszik a hormonháztartásban és az
idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez is szükség van egy egészséges bélflórára. A
bélfal áteresztőképességének mértéke komoly hatással van egészségünkre. A bélben élő
baktériumok, gombák szerepe egyre jobban ismert a tudományban, bár még mindig nincs
teljes egyetértés abban, hogy melyik és van-e olyan, hogy optimális bélflóra. Az utóbbi pár
év intenzív bélflóra kutatásai során bukkantak rá a tudósok arra a homeopátiás orvoslásban
majd száz éve tudott, leírt tényre, hogy bizonyos krónikus betegségek jellemző bélflórával
járnak. (Ezek a homeopátiás gyógyszertárban a bél nozódák). A bélflóra elfajulása, az
emésztőrendszer megromlott működése nem csak a bélrendszerben okoz zavarokat, hanem
az egész testben. Az emésztőrendszeri zavarok, mint támogató tényezők előkelő helyet
foglalnak el, a krónikus betegségek kialakulásában. Előbb-vagy utóbb reumás eredetű ízületi
gyulladáshoz, cukorbetegséghez, fogágy betegségekhez, depresszióhoz, szív,- érrendszeri
betegségekhez, rákos elfajuláshoz, idegrendszeri betegségekhez, mint Parkinson kór,
Alzheimer betegség, demenciához, krónikus fáradtság tünet együtteshez vezetnek. A
megzavart bélflórával összefüggő betegségek listája hosszúra nyúlik, talán magában foglal
minden idült betegséget.
Az idegrendszeri betegségek és emésztőrendszer kapcsolata egyre világosabban látszik, és
nyilvánvalóan oda-vissza működő kapcsolatról van szó. A szivárgó bélfalon átjutott oda nem
való anyagok, gyulladásos folyamatokat indíthatnak el az agyban, súlyos elváltozásokat
okozva, mint Parkinson kór, Alzheimer kór. Ugyanakkor az idegrendszer megbetegedései a
vágusz rendszeren keresztül elérik, befolyásolják a bélrendszer működését.
A dolog pikantériája, hogy esetleg évekig nincs is emésztőszervi tünete krónikus
panaszokkal jelentkező betegünknek, így fel sem merül a hagyományos rendelésen annak
vizsgálata, vagy étrendbeli tanácsadás.
A funkcionális rendelőkben nem igen történhet meg, hogy bármilyen panasszal jelentkező
betegünket ne küldenénk első lépésben egy részletes székletvizsgálatra. Számos,
elsősorban férfi beteg jön a rendelésemre „csak” magas koleszterin szint miatt, általában
meglehetősen jól vannak, nincs semmi egyéb panaszuk. A székletteszt azonban SIBO-ra,
baktériumok megtelepedésére a vékonybélben, gombák felszaporodására, esetleg
vészesen csökkent bélfal felületi immunvédekezésre mutatnak. Ezen elváltozásoknak a
kezelése során „érdekes” módon a vér koleszterin szintje normalizálódik, mindennemű
sztatin szedés nélkül, mondhatni a kliensek 90 százalékában. Ez is egy jó példa arra, miben
különbözik a funkcionális orvoslás a hagyományos orvoslástól. Egy funkcionális rendelésen
azt akarjuk kideríteni, megtudni MIÉRT keletkezett a probléma és annak megfelelően
beavatkozni, míg egy hagyományos rendelőben elsősorban a diagnózis felállítását
tekintenénk végpontnak. Mivel a kezelések úgyis sablonosak, statisztika vezéreltek, meg
sem kísérelhetjük egyénileg kezelni a beteget.
Saját praxisom statisztikája szerint mondhatom, hogy a betegeim 80-90%-ában talál a
széklet teszt minimum egy, bélrendszeri elváltozásra utaló patológiás jelet. Persze,
mondhatja valaki, ha eléggé sokáig vizsgálnak valakit, úgyis találunk valamit. Valóban,
ugyanakkor érdemes meglátni azt is, hogy a mostani tapasztalataink alapján a funkcionális
rendeléshez forduló betegek mindig, minden esetben sokat szenvedett emberek, tucatnyi,
gyakran negatív, értsd normális határokon belüli eredményekkel, számos hagyományosan
végzett vizsgálattal a táskájukban. Ismétlődően halljuk szenvedéssel töltött évek történetét,
amikor a laborok MÉG illetve MÉG MINDIG nem mutatnak semmit, a beteg viszont ÉRZI,
hogy valami nincs rendben. A háziorvosa vagy más kolléga pedig hazaküldi azzal, hogy ne
aggódjon, minden lelete rendben van, vagy rosszabb esetben azt is meg kell hallgatnia,
hogy tünetei csak stresszes életéből fakadó beképzelések, amik majd feszültségoldó
szerektől megoldódnak.
Így kerül „gyengén funkcionáló” betegeink nagy része a funkcionális rendelőkbe.
A bélrendszer száz trilliónyi baktériumai több ezer fajt képviselnek, többen vannak, mint
emberi sejtjeink. De a génállományuk mindenesetre messze meghaladja az emberi génekét.
Teljes súlyát a jelentőségüknek csak lassan érti meg a tudomány, de máris van néhány
érdekes, klinikailag bizonyított megfigyelés, mint például, hogy a császármetszéssel
született babák óriási hátránnyal indulhatnak az életnek, ha amúgy súly és erő tekintetében
jól is vannak. A kutatók leírták, hogy míg a hüvelyi úton történő születéskor elsőként a
hüvely és környékén élő baktériumokkal találkozik a baba és úgy indul a bélflóra fejlődése,
addig a császáros babáknál ez elmarad, ők a kórházi baktériumokkal ismerkednek életük
legelső napjaiban, így azok kezdik meg a szaporodást a beleikben. Ez nem csupán életük
első pár hónapjában de jó pár évig kihathat rájuk és szenvedhetnek ennek
következményeitől. Mégis ezeket a hasfájós, sokat bukó piciket, ennek a tudásnak
birtokában is, ma még savkötőkkel és egyéb komoly nem-kívánatos-hatást is okozó
gyógyszerrel kezelik, ahelyett, hogy probiotikum adását tanácsolnák a szülőknek. A
háziorvosi rendelőnkben ellátott számtalan kicsinél a gyógyszer-mellékhatás-.még több
gyógyszer- még több mellékhatás kínos, frusztráló bűvköre mintegy varázsütésre elmúlt,
mihelyst probiotikumot kaptak és elhagyták a felesleges savkötőket.
Ma már az is leírt adat, hogy a császármetszéssel született gyerekek közt jóval magasabb a
„hajlam” az asztmára, 1-es típusú cukorbetegségre és más egyéb krónikus bajokra.
Természetesen a szoptatás, az életkörülmények, a későbbi étrend, a környezet mind- mind
jelentősen hozzájárulnak mind a hüvelyi úton, mind a császármetszéssel született babáknál
a jól működő bélrendszer kialakulásához, az egészséges élethez.
Milyen más tényezőket ismerünk ez idáig, amik gyenge emésztőrendszeri működéshez
vezetnek, akár súlyos következményekkel járva testünk egészségére nézve? A főbb pontok,
amiket jelenleg számos klinikai vizsgálat támaszt alá:
Gyenge minőségű étkezési szokások, ami az étel kiválasztását, az étel elkészítésének
módját, az étkezésre szánt idő mennyiségét, minőségét és nem utolsó sorban a falatok
megrágásának minőségét jelentik,
Lelassult vagy felgyorsult bél tranzit idő, elhúzódó szorulás vagy hasmenés,
A bélnyálkahártya sorvadása miatt a szénhidrát bontó enzimek csökkent működése, hiánya,
A bélflóra elfajulása,
A bélrendszer és idegrendszer közti jeladó hálózat károsodása,
Csökkent gyomorsav, nyálelválasztás, epekiválasztás, hasnyálmirigy emésztőenzimek,
Gyógyszeres behatások, mint savkötők, antibiotikumok, hashajtók, nem szteroid
gyulladáscsökkentők tartós szedése, a tápanyagok felszívódását gátló gyógyszerek, a
bélflórát károsító gyógyszerek.
Mindezek összességében odavezethetnek, hogy csökken a biológiailag jelentős tápérték
fogyasztása illetve a biológiailag aktív összetevők fogyasztása az ételeinkkel Ezek hiánya
megmutatkozhat, mint hiánybetegség, ennek jól ismert klinikai tüneteivel, vagy mint az
anyagcsere hatékonyságának csökkenése,esetleg, mint megváltozott gén aktivitás és
epigenetikus jeladás. Mind hasi, mind általános testi tüneteket is megfigyelhetünk.
Mindemellett az emésztetlen és/ vagy nem semlegesített anyagok felszaporodása
allergiához, gyulladásos jelenségekhez, leterhelt méregtelenítő tevékenységhez, gázok
termelődéséhez, rohadó vagy erjedő béltartalom kialakulásához vezet.
A szivárgó bélfal nem tudja ellátni védőszerepét, és számos méreg, immunválaszt generáló
idegen, keringésünkbe nem való anyag léphet be oda. Bejuthatnak óriás molekulák, melyek
az ételünkből származnak, amire az immunrendszerünk, nagyon helyesen válaszolni kezd,
azonban bizonyos szöveteink, szerveink is veszélybe kerülhetnek, ha az idegen molekula
mimikálja a sejtjeink mintáját. A tanulmányok szerint ez a mechanizmus lehet az egyik fő
oka az autoimmun betegségeknek.
A bélflóra részletes vizsgálatával ma már számos laboratórium foglalkozik. A legtöbb teszt
elemzi a baktériumok minőségét, mennyiségét, megadja az esetleg károssá váló, vagy
máris tünetet okozó baktériumok nevét. Érzékenységi vizsgálatot is végez, milyen
természetes antibiotikus hatású anyaggal, esetleg antibiotikummal tudjuk kezelni .
Megmutatja az emésztési funkciókat, emésztetlen anyagok jelenlétét. Ellenőrzi a felületi
védőfunkciójú Ig A típusú immunglobulin mennyiségét.
Parazitákat és gombákat keres megbízható módszerrel. Ezek mellé, ha a tünetek erre
engednek következtetni Zonulin tesztet is kérünk a bélfal épségének megítéléséhez. A
zonulin felfedezése és szerepe a szivárgó bélfal létrejöttében nem túl régi felismerés,
Alessio Fasano nevéhez fűződik. Magas zonulin szintet találtak a cöliákiás betegekben, 1-es
típusú cukorbetegekben, szklerózis multiplexes betegekben és számos más esetben is. A
kutatók egyenlőre arra intenek, hogy megfontolva kezeljük az eredményt, mert egyenlőre
nem lehet biztosan tudni ok vagy következmény a zonulin magas szintje. Annyi biztos, ha
magas, akkor a bél átengedő képessége már sérült, következésképpen számos, az emberi
test számára nem kívánatos anyag juthat be a keringésen keresztül a szöveteinkbe.
Ma már vannak ismert módon bélfal károsító hatású anyagok, mint például a fehérliszt,
cukor és napraforgó olaj ami módosítja a bélflórát, ami a növeli a lipopoliszaharidok
termelődését, ami viszont a zonulin szintet emeli. Ugyanígy a nehéz fémek, a Biszfenol A,
amit műanyagokban, konzervdobozok belsejében, rovarirtókban nagy mennyiségben
találunk, a krónikus stressz, krónikus gyulladások, savlekötők és az előbb felsorolt
gyógyszerek szintén módosítják, károsítják a bélflórát, ami cserébe szivárgó bélfalhoz
vezethet. Az A és D vitaminok hiánya, cink, magnézium hiány szintén növeli az
áteresztőképességet, így a védőfunkciót gyengíti. Nőknek jutó jó hír, hogy úgy látszik az
ösztrogén hormon némi védettséget biztosít a bélfalnak.
Úgy tűnhet, főképpen probiotikumok adásával számos baj megelőzhető, orvosolható.
Azonban van két, komolyan veendő kérdés. Az egyik, milyen probiotikumra van szüksége
valakinek? Honnan tudhatja, melyik terméket vegye? Van-e értelme tesztelés nélkül is
elkezdeni a probiotikumokat?
Lényeges szempont, hogy a bélben a baktériumok mennyiségével egyenértékűen fontos a
baktérium fajok különbözősége. Így a legjobban akkor járunk, ha eltérő összetételű
probiotikumokat szedünk, és nem felejtjük el, hogy a táplálkozásra igenis oda kell figyelni.
Csak úgy van értelme probiotikumokra költenünk, ha azokat a jó baktériumokat életben is
tartjuk. Ezt pedig a tudatosan megválasztott étránd teszi. Kitűnő probiotikumok az
erjesztéssel előállított ételfélék, mint a savanyú káposzta, de Magyarországon már lehet
kapni csepp formában olyan gyógyterméket, amit növények erjesztésével nyernek.
Igyekezzünk keresni klinikai körülmények között ellenőrzött, megbízható termékeket, olyat,
ahol a baktériumok túlélését a savas gyomorban tesztekkel igazolták és ezt rá is írják a
termékeikre. Amelyik probiotikumot hűtőben kell tartani felnyitás után, tehát nem bírja a
szobahőmérsékletet, hogyan fogja bírni a test belsejében lévő 37 fokot? Persze a mítosz
tovább él ma is, még mindig van olyan gyártó, amelyik ezt javasolja.
Az utóbbi évtizedben a gyógyhatású termékek gyártása ugrásszerűen megnőtt, a vitamin és
más, egészségünk megőrzését, támogatását szolgáló rengeteg féle étrend kiegészítő is
„divatba” jött, az ipar követi a vásárlók igényét. Szinte alig van olyan mai napig megismert
biológiai folyamat, amire ne tudnánk speciális szert szedni.
Zárszóként szeretném megjegyezni, hogy komplex, egyéni elvárásokra, lehetőségekre
tervezett étel és életrendi útmutatók nélkül sok csalódás érheti az egészségét javítani
vágyót.
Az internet és az ismerősök útmutatói néha tévútra visznek és a változtatás reményének
feladására vagy rengeteg energia és pénz kiadására kényszerítenek igen sok embert.
A legegyszerűbben betartható aranyszabály a bélrendszer kímélésére a lehetőleg organikus
alapanyagok vásárlása, az előre gyártott ételek mellőzése, glutén, finomított cukrok
elhagyása az étrendből, bélflórát tápláló, megtartó táplálék fogyasztása, és mindeközben
önmagunk esendőségének elnéző belátása és életünknek feltétlen szeretete.
Dr. Borbély Katalin több mint 30 éves nemzetközi szakmai tapasztalattal és funkcionális orvoslást szolgáltató engedéllyel rendelkező háziorvos. Foglaljon egy 20 perces ingyenes konzultációt.