Bélrendszer Szülés

Megmentjük az életet, de elmulasztjuk távol tartani a halált, meddig még?

2024.03.11.

Manapság egyre több tanulmány lát napvilágot a bélrendszer és agy kapcsolatáról, Hippokratész szavai újra sokat idézetté váltak, egy kétezer év mellőzés után: „A halál és élet a belekben lakozik”.

Megmentjük az életet, de elmulasztjuk távol tartani a halált, meddig még?
Photo by Alex Hockett

Ez év augusztusában a JAMA , egy tudományos szempontból vezető orvosi folyóirat egy tanulmányt közölt azzal a megfigyeléssel kapcsolatban, hogy a császármetszéssel született gyermekek között magasabb az autista gyermekek száma.

Egészen pontosan császármetszéssel született gyermekek 33 %-kal valószínűbben válnak autistává és 17%-kal gyakrabban lesz figyelem-koncentrációs problémájuk. A tanulmány szerzői nem vizsgálták a pontos mechanizmust, pusztán a megfigyelést rögzítették.

A JAMA tanulmány kérdése az volt, hogy a császármetszéssel összefüggésbe hozott idegrendszeri fejődési rendellenességeknek és pszichiátriai megbetegedéseknek valóban nagyobb- e az előfordulása a császármetszés útján született gyermekeknél a hüvelyi úton született gyermekekkel szemben?

61 tanulmány meta-analízisét (6953 tudományos cikkből 549-et választottak ki mélyebb elemzésre) vizsgálták felül, 20 607 935 szülés adatait hasonlítva össze. Az eredmény arra mutatott, hogy valóban magasabb az autista és figyelem hiányos betegek előfordulása a császármetszéssel születetteknél.

A cikk kiemeli, hogy számos tanulmány leírta már a császármetszéssel született gyermekeknél ugyancsak magasabb az elhízás, allergia, asztma, 1-es típusú cukorbetegség és az akut limfoblasztikus leukémia előfordulása.

A császármetszés évtizedek óta életmentő beavatkozás lehet, semmilyen kétség ez ügyben fel sem merül.

Mind a baba, mind az anya életét megmentheti és leggyakrabban meg is menti az időben végzett műtét.

Azonban az akutan elvégzett műtét nem szavatolja a továbbiakban egészségesen élhető életet és pont ez az a terület, amit a tudományos világ egyre figyelmesebben vizsgál. Mi illetve mik azok a tényezők, ami mindkét fél egészségére olyan intenzíven hathatnak a későbbi életévekben?

A császármetszés, mint választható műtét meglehetősen gyakori Amerikában, ahonnan ennek a cikknek bázis anyaga származik. 1990 óta megháromszorozódott a műtéti arány, a babák 33 százaléka Amerikában császármetszéssel születik.

A műtét továbbra is elsősorban életmentő beavatkozásként van nyilvántartva, így valóban nagyon fontos, hogy minél tágabb szempontok alapján elemezzük az akut szakaszon túl fellépő veszélyeztető tényezőket.

A császármetszés rizikója nem azonos az anyára és gyermekre nézve. Az anyánál magasabb az esélye annak, hogy belehal a műtétbe, annak szövődményeibe, a gyermeknél pedig a tökéletlenül fejlődő bélflóra okozhat élet hosszan tartó problémákat.

Az anya elvesztésének lehetősége négyszeres, ha akut, és háromszoros, ha választott műtétről van szó. Az anyák 20-40 százalékánál fejlődik ki valamilyen szövődmény, úgymint méhgyulladás, sebfertőzés, húgyúti problémák. Dupla eséllyel kapnak a császáros anyák antibiotikumot valamilyen műtéttel összefüggő fertőzésre és háromszoros rizikójuk van arra, hogy el kell távolítani a méhüket vagy szívleállás áll be. (Forrás:

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16946213)

Az anyai halálozások főbb okai a fertőzések, vérrög kialakulása és altatási szövődmények.

A fizikai nehézségeken túl a szülés élménye is jelentősen különbözik: többnyire már a kitűzött idő előtt befektetik őket a kórházba, a szülés után kevésbé magabiztosak a baba ellátása körüli feladatokban, gyakrabban adják fel, vagy el sem kezdik a szoptatást és végül számos tanulmány találta úgy, hogy jóval fáradtabbak akár évekkel a gyermek világrahozatala után is. Hosszú távon ugyancsak megdőlt az az elmélet, hogy a hüvelyi szüléssel szemben a császármetszés megóvhat a medence izmok renyhülésétől.

Az újszülöttek kockázatai többek között a renyhe testhőmérsékleti kontroll, légzőszervi komplikációk, lassabb idegrendszeri alkalmazkodás a születés után. Gyengébb immunválasz és hormontermelés, amelyek közvetlenül vagy közvetve többek között befolyásolják a kálcium anyagcserét, a progeszteron, dopamin, pajzsmirigy hormon termelődését.

Azonban a legjelentősebb változást a bélflóra fejlődésében találta a tudományos vizsgálódás. Chris Kressler MD egyik cikke már 2011-ben rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben levő egyik magyarázatra, ami a bélflóra hiányos fejlődésének elmélete, már akkor több hirdetője volt orvos szakmai körökben. Más kérdés, hogy akárcsak a kézmosás fontossága, ennél is, mint minden újdonságnál az orvoslásban, hosszú időt vesz igénybe, míg bejut a mindennapi orvosi gyakorlatba.

A majd egy évtizede egyre intenzívebben végzett kutatás során, számos, egymástól függetlenül született tanulmány talált megváltozott bélflórát a császármetszéssel született gyerekeknél a hüvelyi úton születettekkel összehasonlítva.

A bélflóra egyrészt támogatja az emésztési funkciókat, védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, valamint regulálja az anyagcserét. Az immunrendszer 75-80 százaléka innen származik.

Számos megbetegedés immáron bizonyítottan kapcsolható a megváltozott bélflórához: autizmus, autoimmun betegségek, Hashimoto’s, gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú cukorbetegség.

A megváltozott bélflóra nem igazán reagál arra, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják a babát.

(Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20133091)

Magyarul önmagában az anyatejes táplálás nem tudja jelentősen befolyásolni a bélflóra kívánatos növekedését.

Megoldásként egyenlőre a kisbaba, a gyermek probiotikus támogatása tűnik a leghatásosabbnak, amit legegyszerűbben szoptatás előtt probiotikummal finoman meghintett mellbimbóról vagy cumiról tudunk bejuttatni a baba szájába. Természetesen a tejbe kevert megfelelő adag a kezelés legmegbízhatóbb módja.

Megjelent néhány javaslat arról, hogy a császármetszéses babákat minél előbb hozzuk kapcsolatba az édesanya hüvelyi bélflórájával, így támogatva az újszülött bélflórájának fejlődését. Egyenlőre ez az út további tanulmányokra vár a biztonságosság és hatás tekintetében.

Forrás: 2019. augusztus 28. JAMA Pszichiátria

 AMA Netw Open. 2019;2(8):e1910236. doi:10.1001/jamanetworkopen.2019.10236

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Profil

Borbély Katalin Éva

Dr. Borbély Katalin Éva

Dr. Borbély Katalin több mint 30 éves nemzetközi szakmai tapasztalattal és funkcionális orvoslást szolgáltató engedéllyel rendelkező háziorvos. Foglaljon egy 20 perces ingyenes konzultációt.

Ingyenes Konzultáció

Foglaljon egy 20 perces ingyenes online konzultációt Katalinnal.

Rendelési idő

Hétfő: 9.00 – 17.00
Szerda: 9.00 – 17.00
Péntek: 9.00 – 15.00