Holisztikus vagy Mechanikus szemlélet?

Önmagában egyik sem jó, vagy rossz. Az számít, hogy melyik fog segíteni a betegen.

Ebben a cikkben a homeopata és allopata gyógyászat közt mesterségesen fenntartott ellentét okát vizsgáljuk, és bemutatjuk az Olvasónak a homeopátiás gondolkodást.

Mint az nyilvánvaló az orvostudomány történetéből, számtalan korszakalkotó felfedezés csak hosszú, keserves küzdelmek árán nyert elismerést.

Ettől még természetesen, ha az idő és az emberi tapasztalatok igazolták, előbb- utóbb elfoglalták méltó, és tiszteletreméltó helyüket a gyógyászatban.

Közismert példánknál maradva, Semmelweis számára, bár nem ismerte még a baktériumok szerepét, a korabeli tudósok nem látták, nem tudták létüket bizonyítani, nos mindezek ellenére, számára egyértelmű volt, hogy valamilyen, kora tudományos nagyjai számára ugyan bizonyíthatatlan, láthatatlan, de mégis szükségszerűen létező apró valamik hordozzák a halált a szülészeti osztályokon.

Bebizonyosodott, hogy igaza volt.

A homeopátiában a megértés és elfogadás legnagyobb akadálya az óriási higítások ellenére hatni képes gyógyszerek használata, mert hogyan is hathat egy gyógyszer hatóanyagtartalom nélkül?

A leghangosabb ellenzők el sem olvassák a rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok eredményeit, semmit nem tudnak a homeopátia alapelveiről, remélem ez az írás nekik is segít kiszabadulni gondolkodásuk béklyóiból.

Hogyan és miből készül egy homeopátiás gyógyszer?

A jelenleg ismert, a Földön fellelhető bármilyen anyagból készülhet higított, potenciált homeopátiás gyógyszer.

Abból is, ami tömény állapotában akár rendkívül mérgező.

Napjainkban, 2019 év vége táján, éppen ez az egyik pont, amivel visszaélve az amerikai gyógyszerhatóság (FDA), teljes blokkot fog a homeopátiás és növényi gyógyszerekre gyakorolni.

Nem vicces?

Tudományos hozzáállás 2019: „Nem hathat, mert nincs benne semmi.” Politikai hozzáállás: „Betiltjuk, mert mérgező anyagokból készült.”

Nem, nem vicces, inkább szánalmas beszűkülése az amúgy csodákra képes emberi elmének.

Nagyon sok homeopátiás gyógyszer alapanyaga növény, ami nem csoda, hiszen a növényeket évezredek óta használja az ember gyógyításra, bőven volt idő a toxikológiájukat (mérgező hatásukat) illetve gyógyító hatásukat megismerni. Minden falat, ami növényből készült, a gyümölcsök, a saláták, a fűszerek, mind mind „növényi gyógyítás”, az életünk része.

Egyéb kiindulási anyag lehet bármilyen fém (ezüst, arany, vas, réz és ezek sói), nem fém ( bróm, kén stb), bármilyen állati eredetű anyag, vagy akár beteg szövetekből származó anyag.

Az homeopátia alapfelvetése szerint az a szer fogja betegünket meggyógyítani, amelyik egy egészségesnél pont ugyanolyan tüneteket képes előidézni.

(Nos ezért is kell alaposan ismerni a toxikológiát egy homeopátiás gyakorlatot folytató orvosnak.)

A homeopátiás gyógyszereket soha nem töményen, hanem higítva – méghozzá milliószorosára, tízmilliószor tízmilliószorosára higítva használjuk -, és így egy amúgy mérgező anyag megszelidíthető, gyógyító hatásúvá változtatható. Az elég nagy higítások után nem is marad semmi az eredeti hatóanyagból.

Ez a higítás folyamata:

Higítási erősségek: D, decimális, tízszeresére higított, C centezimális, százszorosára higított, LM ötvenezerszeresére higított. A betűk mellett álló számok, a higítás ismétlését jelentik.

Példa:a D5-ös szer azt jelenti, hogy ötször higították tízszeresére az eredeti hatóanyagot. Ez 10x10x10x10x10, azaz százezerszeres higítást jelent, de ez ritkán használt higítás, egy homeopata orvos számára szinte “tömény” gyógyszer.

Leggyakrabban a C200-as higítást használjuk, akinek van kedve kezdje el leírni egy papírra: 10x10x10x10x10…és így tovább 200-szor. Az így készült szert fogjuk gyógyításra használni.

A másik különlegessége ennek a gyógyszerkészítésnek az ún dinamizálás. Egy gyógyszer dinamizálása azt jelenti, hogy minden egyes higítási lépés után az oldatot intenzív mechanikai behatásnak, összerázásnak, eldörzsölésnek, vagy manapság, fluxiós potenciálásnak vetik alá. Ez utóbbi turbulens áramlás segítségével történő energiaközlés.

Természetesen a dinamizálások módja, ismétlése is szigorúan betartandó gyógyszerkönyvi előírások alapján, pontosan meghatározott módon történik.

A D és C potenciák esetében minden újabb higítást tíz dinamizálás előz meg, az LM potenciák higítása során száz dinamizálás történik a higítások közt. Ennek a két, szorosan kapcsolódó eljárásnak eredményeképpen kapjuk a potenciált gyógyszert.

A potenciálás, mint gyógyszerészeti technika tehát higítást ÉS dinamizálást jelenti. Ilymódon szinte korlátlan számú, különböző erősségű, potenciálú gyógyszert tudunk használni.

A gyógyszerek hatásának erőssége a lépésenkénti higítás és dinamizálás következtében FOKOZÓDIK. Az a tény, hogy a betegeinkre gyakorolt gyógyszerhatás erősebb egy jobban higított és többször dinamizált, azaz magasabban potenciált gyógyszer esetében, több tízezer gyógyulás, vagy javulás során orvosok által leírt, megfigyelt, a gyakorlat által bizonyított.

Mi lehet a konfliktus alapja?

Talán egyrészt az, hogy az átlagos gondolkodás szerint kimutatható hatóanyag nélkül nem hathat egy gyógyszer. Ez azért is érdekes, mert a tudomány részéről ez az alapelv már régen megdőlt.

Másrészt a mai gyógyszeripar klinikai vizsgálatai a mindig megismételhető, bármikor létrehozható eredményesség alapján minősítik gyógyszereiket, azaz egy tudományos vizsgálat eredményeit bárki reprodukálhatja, ha pontosan követi a metodikai leírást.

A modern gyógyászat célja a NÉPESSÉG gyógyítása, azaz hogyan lehet elérni minél eredményesebben, hogy pl. százezer asztmás beteg közül a lehető legtöbben jobban legyenek. Egy gyógyszer megítéléséhez a klinikai vizsgálatok statisztikai adatait használja fel.

A homeopata orvos számára, a funkcionális orvos számára az aktuálisan kezelt beteg, az EGYÉN a legfontosabb, ennélfogva a statisztika ez esetben édeskeveset számít.

A homeopata orvoslás és az allopata orvoslás más TÁRGYÚ.

A modern gyógyászat a módszerből következően nem tud mit kezdeni a “képbe” nem illő tünetekkel.

Ugyanakkor orvoslástörténelmi tény, hogy a legnagyobb felfedezések mindig egyéni megfigyelésekből indultak ki, mindig volt valahol egy orvos, egy gyógyszerész, aki többet mert és tudott látni kortársainál.

A homeopátiás orvosi gondolkodás számára nem léteznek “beválasztási kritériumok”, az ember egyediségéből kiindulva, betegsége és annak kezelése is egyedi.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.