Skype

homeo.borbely

Email

functionalmedicine2019@gmail.com

Manapság egyre több tanulmány lát napvilágot a bélrendszer és agy kapcsolatáról, Hippokratész szavai újra sokat idézetté váltak, egy kétezer év mellőzés után: „A halál és élet a belekben lakozik”.

Photo by Alex Hockett

Ez év augusztusában a JAMA , egy tudományos szempontból vezető orvosi folyóirat egy tanulmányt közölt azzal a megfigyeléssel kapcsolatban, hogy a császármetszéssel született gyermekek között magasabb az autista gyermekek száma.

Egészen pontosan császármetszéssel született gyermekek 33 %-kal valószínűbben válnak autistává és 17%-kal gyakrabban lesz figyelem-koncentrációs problémájuk. A tanulmány szerzői nem vizsgálták a pontos mechanizmust, pusztán a megfigyelést rögzítették.

A JAMA tanulmány kérdése az volt, hogy a császármetszéssel összefüggésbe hozott idegrendszeri fejődési rendellenességeknek és pszichiátriai megbetegedéseknek valóban nagyobb- e az előfordulása a császármetszés útján született gyermekeknél a hüvelyi úton született gyermekekkel szemben?

61 tanulmány meta-analízisét (6953 tudományos cikkből 549-et választottak ki mélyebb elemzésre) vizsgálták felül, 20 607 935 szülés adatait hasonlítva össze. Az eredmény arra mutatott, hogy valóban magasabb az autista és figyelem hiányos betegek előfordulása a császármetszéssel születetteknél.

A cikk kiemeli, hogy számos tanulmány leírta már a császármetszéssel született gyermekeknél ugyancsak magasabb az elhízás, allergia, asztma, 1-es típusú cukorbetegség és az akut limfoblasztikus leukémia előfordulása.

A császármetszés évtizedek óta életmentő beavatkozás lehet, semmilyen kétség ez ügyben fel sem merül.

Mind a baba, mind az anya életét megmentheti és leggyakrabban meg is menti az időben végzett műtét.

Azonban az akutan elvégzett műtét nem szavatolja a továbbiakban egészségesen élhető életet és pont ez az a terület, amit a tudományos világ egyre figyelmesebben vizsgál. Mi illetve mik azok a tényezők, ami mindkét fél egészségére olyan intenzíven hathatnak a későbbi életévekben?

A császármetszés, mint választható műtét meglehetősen gyakori Amerikában, ahonnan ennek a cikknek bázis anyaga származik. 1990 óta megháromszorozódott a műtéti arány, a babák 33 százaléka Amerikában császármetszéssel születik.

A műtét továbbra is elsősorban életmentő beavatkozásként van nyilvántartva, így valóban nagyon fontos, hogy minél tágabb szempontok alapján elemezzük az akut szakaszon túl fellépő veszélyeztető tényezőket.

A császármetszés rizikója nem azonos az anyára és gyermekre nézve. Az anyánál magasabb az esélye annak, hogy belehal a műtétbe, annak szövődményeibe, a gyermeknél pedig a tökéletlenül fejlődő bélflóra okozhat élet hosszan tartó problémákat.

Az anya elvesztésének lehetősége négyszeres, ha akut, és háromszoros, ha választott műtétről van szó. Az anyák 20-40 százalékánál fejlődik ki valamilyen szövődmény, úgymint méhgyulladás, sebfertőzés, húgyúti problémák. Dupla eséllyel kapnak a császáros anyák antibiotikumot valamilyen műtéttel összefüggő fertőzésre és háromszoros rizikójuk van arra, hogy el kell távolítani a méhüket vagy szívleállás áll be. (Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16946213)

Az anyai halálozások főbb okai a fertőzések, vérrög kialakulása és altatási szövődmények.

A fizikai nehézségeken túl a szülés élménye is jelentősen különbözik: többnyire már a kitűzött idő előtt befektetik őket a kórházba, a szülés után kevésbé magabiztosak a baba ellátása körüli feladatokban, gyakrabban adják fel, vagy el sem kezdik a szoptatást és végül számos tanulmány találta úgy, hogy jóval fáradtabbak akár évekkel a gyermek világrahozatala után is. Hosszú távon ugyancsak megdőlt az az elmélet, hogy a hüvelyi szüléssel szemben a császármetszés megóvhat a medence izmok renyhülésétől.

Az újszülöttek kockázatai többek között a renyhe testhőmérsékleti kontroll, légzőszervi komplikációk, lassabb idegrendszeri alkalmazkodás a születés után. Gyengébb immunválasz és hormontermelés, amelyek közvetlenül vagy közvetve többek között befolyásolják a kálcium anyagcserét, a progeszteron, dopamin, pajzsmirigy hormon termelődését.

Azonban a legjelentősebb változást a bélflóra fejlődésében találta a tudományos vizsgálódás. Chris Kressler MD egyik cikke már 2011-ben rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben levő egyik magyarázatra, ami a bélflóra hiányos fejlődésének elmélete, már akkor több hirdetője volt orvos szakmai körökben. Más kérdés, hogy akárcsak a kézmosás fontossága, ennél is, mint minden újdonságnál az orvoslásban, hosszú időt vesz igénybe, míg bejut a mindennapi orvosi gyakorlatba.

A majd egy évtizede egyre intenzívebben végzett kutatás során, számos, egymástól függetlenül született tanulmány talált megváltozott bélflórát a császármetszéssel született gyerekeknél a hüvelyi úton születettekkel összehasonlítva.

A bélflóra egyrészt támogatja az emésztési funkciókat, védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, valamint regulálja az anyagcserét. Az immunrendszer 75-80 százaléka innen származik.

Számos megbetegedés immáron bizonyítottan kapcsolható a megváltozott bélflórához: autizmus, autoimmun betegségek, Hashimoto’s, gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú cukorbetegség. (Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15168141, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1208484, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1719727)

A megváltozott bélflóra nem igazán reagál arra, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják a babát. (Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20133091)

Magyarul önmagában az anyatejes táplálás nem tudja jelentősen befolyásolni a bélflóra kívánatos növekedését.

Megoldásként egyenlőre a kisbaba, a gyermek probiotikus támogatása tűnik a leghatásosabbnak, amit legegyszerűbben szoptatás előtt probiotikummal finoman meghintett mellbimbóról vagy cumiról tudunk bejuttatni a baba szájába. Természetesen a tejbe kevert megfelelő adag a kezelés legmegbízhatóbb módja.

Megjelent néhány javaslat arról, hogy a császármetszéses babákat minél előbb hozzuk kapcsolatba az édesanya hüvelyi bélflórájával, így támogatva az újszülött bélflórájának fejlődését. Egyenlőre ez az út további tanulmányokra vár a biztonságosság és hatás tekintetében.

Forrás: 2019. augusztus 28. JAMA Pszichiátria AMA Netw Open. 2019;2(8):e1910236. doi:10.1001/jamanetworkopen.2019.10236

Leave A Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük